A leszívás másnapján mentem már dolgozni, izgultam is, hogy olyankor hívjon az embriológus, amikor fel tudom venni a telefont. Szerencsére éppen tornaórát tartottam az udvaron, így egyszerűbb volt. A statisztika a következő: 9 petesejtből 8 volt érett, közülük 6 termékenyült meg. Az embriológus nagyon kedvesen felajánlotta, hogy 3 napos állapotban is értesít az állapotukról. Megköszöntem neki és vártam a további híreket.
A nap további részében azért kicsit gyengének éreztem magam, de nem volt komoly bajom. Egészen 11 óráig. Akkor ugyanis a teljes alhasam begörcsölt. A kollégáim kértek, hogy menjek haza, de akkor már nem akartam. Ülve végigcsináltam a maradék 3 órámat, aztán tényleg hazajöttem. A hasam onnantól folyamatosan feszített, puffadt, kemény volt, és rettenetesen fájt :(
Ekkor újra a Lombikos FB csoporthoz fordultam segítségért! Valahol ez normális, ha nagyon eldurvul a helyzet és légzési nehézség lép fel, akkor túlstimulációs szindróma lép fel és irány a kórház. Ezt viszont meg tudja előzni az ember, ha sok fehérjét visz be (akár shake/turmix formájában), sok vizet iszik és óvatosan, de azért többet mozog (pl sétál).
Szombaton azt éreztem, hogy meg sem tudok moccanni, így fekve töltöttem a napot, ami nem biztos, hogy a legjobb lépés volt, de jól esett pihenni :) Vasárnapra viszont erőt kellett vennem magamon, mert családi ebédre mentünk, amit hősiesen végigküzdöttem. Aztán a barátnőm segítségét kértem... Elmentem hozzá, és egy hatalmasat sétáltunk együtt! Közben folyamatosan küzdöttem a feszülés érzésével, de tudtam (reméltem), hogy ettől majd jobb lesz. És szerencsére így is lett. Hétfőre mintha elvágták volna, elmúlt minden diszkomfort érzet.
Vasárnap kaptam egy SMS-t az embriológustól, az osztódás szépen halad, mind a 6 embrió osztódik tovább. Kedden újra hív az 5 napos állapotról beszámolni.
Kedden egy kicsit elszomorító telefonhívást kaptam. :( 2 embriónk fejlődik szépen, de ők sem érték el a blasztociszta állapotot, egy nap még kéne nekik. Egy még egész jó állapotban van, egynek pedig van esélye... De ez még mind nem biztos. :( Szerdára a 2 jó embriónk elérte a megfelelő állapotot, a másik kettőre még vártunk. De végül nem mentek tovább. Így 2 embrióból tudtak biopsziát csinálni és felküldeni a Géndiagnosztikai Centrumba, hogy bevizsgálják őket. Azt éreztem, minden nappal egyre csökken az esélyünk...
És innen folytatódott az, amihez szinte már teljesen hozzászoktunk. Vártunk... A biológusunk szerint kb 2 hét szükséges ahhoz, hogy bevizsgálják a mintákat. Amit még ehhez tudni kell, hogy mivel nem volt családi mintánk, ezért minél több, saját mintára volt szüksége az embriológusnak. Ezt ugye nem tudtuk igazán produkálni a két mintánkból, ezért ilyenkor az az eljárás, hogy a fejlődésben megállt embriókat is bevizsgálják genetikai szempontból, így jobbak a vizsgálat sikerességének az esélyei.
Szerencsére rengeteg program jött közben, így nagyon jól el tudtam foglalni magam, nem agyaltam folyamatosan azon, hogy vajon hogy megy a genetikai vizsgálat.
Aztán két hét múlva jött egy email...