Most érkeztünk abba a szakaszba, amikor "besűrűdödnek" a vizsgálatok, és egyre több jó vagy rossz hírt kaphatunk.
Nagyjából egy hónapja voltunk az Istenhegyi Klinikán. Akkor azt mondták, hogy kb egy hónapra lesz szükség az engedély megszerzéséhez. Ez letelt pár napja... De az engedély csak nem jött. Béla már nagyon ideges volt, naponta kérdezgette, hogy kaptam-e már emailt... De az csak nem akart érkezni... Szóval vártunk... És egyik nap, mikor éppen a piacon válogatom a zöldségeket, 38 napra a konzultációt követően érkezik a biológus levele: a kérvényünket elfogadták, ez a betegség indokolja a PGD eljárást, engedélyezik, hogy ilyenbe kezdjünk!
Egyrészt nagyon örültem, mert ez azt jelenti, hogy folytatódhat tovább a folyamat, és lesz egészséges gyerekünk! Illetve... mi mindent megteszünk érte... Másrészt ezzel eldőlt, hogy akkor nekünk a gyermekvállalás végérvényesen egy bonyolultabb ügy lesz, és sokkal kevésbé romantikus, mint ahogy azt az ember lánya elképzeli... Olvasom a lombikos csoportban, hogy "Mert a cél érdekében ezt vagy azt a fájdalmat is kibírom!". De vajon én bírni fogom ezt az egészet? Egy kis kétség azért felmerült bennem. De amikor látom az unokaöcsém, látom, milyen szép, tökéletes gyerek, akkor tudom, hogy ezt szeretném magunknak én is. Ehhez pedig EZ KELL!
Szóval megpróbáljuk az életet és a felkészülést onnan folytatni, ahol abbahagytuk. Én diétázom. Mozogni is kéne, de mostanában arra sincs időm, hogy a lakásban rendet tegyek, nemhogy elmenjek bicózni... A gyógyszert szedem az inzulinrezisztenciára, de mivel elég kellemetlen mellékhatásai vannak, az adagot nem igazán tudom emelni. Ellenben az eredményeim jók. Szépen jöttek vissza a hormonos vérvételről az eredmények, minden referenciatartományon belül van. Persze, ez még nem jelent semmit, mert ahogy tapasztaltam, a reprodukciós eljárásban egészen máshogy nézik a referenciatartományokat...
Megkezdődtek a férfi oldali vizsgálatok is. Bélának pár hónapja komoly gasztroenterológiai kivizsgálása volt, akkor néztek nála mindenféle betegséget, szóval egyelőre azokra nem kellett szűrni. "Sima" STD szűrésre és sperma analízisre kellett menni. Nahát ennek is megvannak a maga szigorú szabályai,hogyan kell a mintát vinni, tárolni, stb... Mondanom sem kell, itt sem ment minden könnyen. A kísérő adatlapot elővéve felsoroltam, mikre kell figyelni, beidőzítettem, mikor kell indulni, mikor kell a mintát produkálni, és mindezt próbáltam Bélával is megbeszélni... Akit a téma valamiért nem töltött el lelkesedéssel... Konkrétan a száját húzogatta minden alkalommal, amikor ez a téma szóba került... Pedig semmi más dolga... :( Alapvetően az orvosi dolgokhoz úgy áll hozzá, hogy nem kell azt olyan komolyan venni... De itt tényleg minden utasítást betűről betűre be kell tartani... És most, ahogy írok esik le: Úristen! Mibe vágtam én a fejszémet?????? Reméljük, ez a hozzáállás is változni fog az idő előrehaladtával.
Az STD szűrés szerencsére minden területen negatív nála, a sperma analízis ellenben sajnos nem jó, ott virít a lelet alján, hogy "Andrológiai kivizsgálás javasolt." Mivel orvosok nem vagyunk, így nem tudjuk, hogy a látható eltérések mennyire durvák... Kaptunk időpontot augusztus végére, addig várakozás van... :( Meg elkezdem szegény Bélát vitaminokkal tömni :)
