Eljött az április 30. Kicsit gyomorideggel mentem az intézetbe, nagyon féltem tőle, hogy azt fogják mondani, a pandémia miatt mégsem tudták elindítani a PGD-t, és menjek máshova. Persze, jó szokásomhoz híven előre kinéztem,hogy hol kell bemennem, hol tudok parkolni, stb. Amúgy óriási segítséget nyújt az ARC facebook csoportja, és bár sosem hittem az ilyenekben, de jelen esetben mindkét csoport nagyon bejött, amibe a témával kapcsolatosan beléptem.

Az időpontom pont arra a napra volt, amikor emberek tömegei álltak sorba a Pfizer gyártmányú Covid-19 vakcináért. Jah mert hogy az életünket persze ez sem könnyítette meg. A filmekből, blogokból, vlogokból valahogy az a kép élt a fejemben, hogy majd a férjemmel kettesben, kézen fogva besétálunk és elbeszélgetünk a Doktor Úrral. Na ez több ponton is megdőlt.
1.) A járványhelyzet miatt kísérő nem mehet be az épületbe.
2.) A férjem éppen egy másik kórházban állt a tűző napon, (ahol otthagytam szegényt), hogy végre vakcinához jusson.
Mindegy, sikerült időben odaérnem, a katonák beengedtek, megtaláltam az osztályt, bejelentkeztem, kitöltöttem a papírokat, vártam az időpontomra, amire percre pontosan be is hívtak.

Elmeséltem,hogy miért is vagyok ott, hogy spontán teherbeesés majdhogynem szóba sem jöhet, és egyáltalán nem meddőségi probléma miatt jelentkeztünk be. Kiderült, indul a PGD lombik a SOTE-n!! Hurrá! Egy aggodalom kipipálva.
Akkor beszélgessünk a női és a férfi alapbetegségekről, vajon mikkel kell majd dolgozni? Természetesen a műtétek és beavatkozások időpontjainak fele nem jutott eszembe... Megközelítőleg azért mindent felírtunk. És akkor jöttek a tennivalók: női hormonpanel, férfi hormonok, spermiumvizsgálat, 3D méhtükrözés... Azért jó egy ilyen centrum, mert mindent egy helyen megoldanak. Jött a kérdés: hány centi vagyok és hány kiló.

Sosem voltam egy nádszál alkat... Az elmúlt 2 évben 14 kilótól szabadultam meg, ebből 4 jött vissza, mikor abbahagytam a fogamzásgátlót. Mondtam is a Doktor Úrnak, hogy sajnos azóta hiába minden (dietetikus által) összeállított étkezés, nem mozdul ez a súly bizony semerre, de ha igen, akkor is inkább felfele... Szóval nyertem magamnak egy diabetológiai kivizsgálást is. Már megint az a szörnyű érzés... Tudtam, hogy ezzel fogják kezdeni a szervezetem felkészítését a babára, hiszen látom maga a tükörben én is. De megint egy dolog, amit rögtön az arcomba kaptam... És ott virít az induló konzultációs lapomon három felkiáltójellel a FOGYÁS szó... Na mindegy... Elhatározás kérdése az egész... Tavaly 5 kilót leadtam az esküvő előtt egy étrenddel, újra megcsinálom. És most intenzíven mozogni is fogok!!!!
A konzultáció után rögtön kaptam időpontot mindenre, felírtam szépen a naptáramba, és örültem, hogy gyorsan mennek a dolgok. Aztán hazamentem, leültünk és beszámoltam a férjemnek mindenről. Arról is,hogy hétfőtől megint "kétfele" eszünk, szóval a kedvenceimet próbálja meg nem előttem befalni. És nagyon cuki, hogy lesi, mikor lehet málnás Raffaellot kapni, de ennek nem most lesz az ideje.

Közben másik házi feladatomnak is nekiültem, felvenni a kapcsolatot az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrummal, és megbeszélni a PGD részleteit. Egy hihetetlenül kedves biológussal hozott össze a sors (és a rendszer), akivel megkezdtük a dokumentumhalmaz összeállítását. Mert ahogy itt semmi, úgy ez sem lesz egy egyszerű menet...